Mit kell tudni a szaunáról!

Előszó
A szaunák kialakulásának története
Miért és mire jó a szaunázás?
Mi tartozik egy jó szaunához?
Egy közzösségi szauna klimafeltételei:
   A helyes szauna fortélyai
   A szaunázás folyamatán háromszoros "szauna menet" értendő
A szaunázási folyamat hatása a szervezetünkre
   Meleghatás Lehűtés
Néhány általános kérdés a szaunázással kapcsolatban
    A szaunázás okozhat lázat?
    Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
    Ártalmas a forró levegő belélegzése?
    Ártalmas a bőrünkre a forróság?
    Problémát jelethet-e a szaunázás során a nagy folyadékvesztés?
    Miért ne igyunk szaunázás közben?
    Vesebetegek is szaunázhatnak?
    Megterhelő-e a szívnek a nagy meleg?
    Hogy viselkedik a a vérnyomás szaunázás közben?
    Miért nem kapunk hőgutát a szaunában?
    Mit jelent a javasolt, meleg lábfűrdő?
    Lehet szaunázás közben fogyni?
    Terhesség alatt javasolt a szaunázás?
    Gyermekek is szaunázhatnak?
    Sportolók mire figyeljenek szaunázás közben?
    Hány éves korig javasolt a szauna?
    Asztmások hogyan bírják a szaunázást?
    Megfázás ellen jó a szauna?
    Reumás betegeknek javasolt a szaunázás?
    Mely betegek szaunázhatnak, és melyek nem?
    Mivel egészíthető ki a szaunázás?
Tanácsok kezdő szaunázókna
Bevált szabályok
Mit ne tegyünk!
    A szaunában
    A szauna kamra elhagyása után
    A végén

Előszó

A szauna fejlődése Európában körülbelül 40 évre tekint vissza, az azóta eltelt évek során több millió ember rendszeresen használja, és élvezi, a szaunázás okozta jó közérzetet és értékeli az egészségügyi előnyeit, melyeket a helyes szaunázási technikával érhetnek el.

Ennek ellenére sokan még mindig bizalmatlanok a szaunával szemben és sok előítélet kering a köztudatban. A szauna hatását néhány szerző inkább misztifikálja, mint hogy fiziológiai jelentést tulajdonítson neki. Azt javasolják, hogy alkalmazását az orosz-római fürdőhöz hasonlóan alakítsák, anélkül hogy belegondolnának, hogy ez a fajta fürdő túlzott megterhelést jelent a szervezetet számára.

A következő oldalakon igyekeztünk mindazt röviden leírni, amit biztosan tudunk a szaunáról. A leírt javaslatok, sok évtizedes tapasztalatokon és számos szauna látogató véleményén alapul.

Tájékoztatókban szeretnénk bemutatni a szauna előnyeit, és kívánjuk az olvasóknak, hogy saját „bőrükön” tapasztalják meg a szauna fürdő közérzetre és egészségre tett jótékony hatását.

A szaunák kialakulásának története

A szauna szó a finn nyelvből származik. A szaunázás egy fürdési módot fejez ki, mely Finnországban évszázadok óta elterjedt. Minden tó és folyó partján állnak kis fürdők, melyek az ott élők felfrissülését, felüdülését szolgálják.

Amikor ez a fajta fürdő Európában is megjelent, a szauna szó is átkerült a köztudatba. A szó maga egy fából készült kabint takar. A fával nem égetjük meg magunkat, ezért megengedett a használata olyan szokatlanul nagy hőmérsékleteknél is, amely eléri akár a 100ºC -ot. Fontos hogy a levegő elég száraz maradjon, hogy a nagy mennyiségű izzadság egy része el tudjon párologni. Az izzadság hűti a testet és megakadályozza, hogy a bőrünk túl forróvá váljon. Amennyiben ezt a tevékenységi folyamatot felöntéssel megszakítjuk, akkor a forró gőzben testünk ismét izzadni kezd.
A szaunázás második szakasza a test lehűtése. A tüdőt legjobban a külső levegőn hűthetjük, a bőrünket pedig hideg vízzel, vagy a hóban. A szauna tehát egy váltófürdő. Először forró, száraz levegő hatására felmelegszünk, ezt követően lehűlünk hideg vízben és a külső levegőn. A lehűtés ugyan olyan fontos, mint a forró, lazító és nyugtató szauna.

Az előbbiekben felvázolt folyamatot „szauna menetnek” nevezzük, amit a szaunázás során legalább egyszer meg kell ismételni. A rendszeres szauna használók általában három „szauna menetet” ismételnek meg a szaunázás során, amely kb.1½ - 2 órát vesz igénybe.

A szauna arra a régi szokásra vezethető vissza, amikor az emberek egy helységben fürödtek és a tűz által felforrósított köveket vízzel locsolva gőz keletkezett. Felismerték, hogy ez a meleg gőz jól esik a szervezetnek, és gyógyító hatása is van.

Közép-európában és főleg német területeken széles körben elterjedt az ilyen típusú fürdő ám a középkor végére – kivéve Finnországot és Oroszország egyes területeit –eltűntek az otthonokból.

A világháborút követően teljes újdonságnak számított, hogy a hazatérő katonák, akik Finnországban megismerték és megszerették a szaunázást, saját hazájukban elkezdték terjeszteni annak használatát.

1936-ban az olimpiai játékok alkalmából szaunát nyitottak a sportolóknak Berlinben, ezáltal még több ember ismerkedhetett meg a szaunázás jótékony hatásaival.

Léteznek más fürdők is a szaunán kívül (orosz fürdő, római fürdő vagy a hordószerű izzasztó szerkezet), de jellemükben és főként hatásukban teljesen különböznek a szauna fürdőtől.

A legtöbb szauna a szülőföldjén, Finnországban található. Ott több mint 1, 4 millió létezik. A szaunát használók száma Finnországban kb. 3, 5 – 4 millió ember.

Napjainkban, Európában is egyre nő a szállodákban, iskolákban, idősek otthonában, szanatóriumokban és főleg saját otthonokban található szaunák száma.

Miért és mire jó a szaunázás?

A szaunázás igazi testi és lelki lazítást, valamint a test tisztítását és méregtelenítését biztosítja. Jótékony hatást fejt ki a szívre és a vérkeringésre nézve is.

Kérdőíves felmérések alapján a következő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy miért használják rendszeresen a szaunát:

• 71% azt mondta, hogy a „kikapcsolódás és pihenés” a céljuk a szaunázással

• 62 % „megedződést” jelölte a szaunázásának céljául

• 41% a „fittség és teljesítőképesség” növelését említette
  

Ezen túlmenően hölgyek 47%-a hangsúlyozta a bőrápolást és a jobb külsőt. Néhányan megemlítették a „tisztálkodást” (28%) és a „fogyást” (12%) is mint fő célt. A szaunázók 16% említette, hogy betegsége kezelése miatt jár szaunázni, azonban a felmérésből az is kiderült, hogy a látogatók nagy számban visszatérő betegségeik megelőzésére kezdték el rendszeresen látogatni a szaunákat.

  Mi tartozik egy jó szaunához?

A hagyomány szerint a szaunákat fából építik, és három lépcsőzetes elrendezésű padot tartalmaznak. A legfelső pad 1 méter távolságra helyezkedik el az épület plafonjától. A padok lécei között távozik a szaunázók testétől lehűlt rossz levegő.

A jól megépített szaunák esetében a hideg levegő a szauna alján távozik. A friss levegő kintről kerül a kabinba közvetlenül a kályha alatt, hogy ott több mint 100 Celsius fokra emelkedjen.

Napjainkban, a legtöbb szaunában a kályha elektromosan, ritkább esetben fatüzeléssel működik, azonban néhány nagyobbat, olajjal vagy gázzal fűtenek. Feltétel, hogy a kályha elegendő mennyiségű vulkáni követ (gránit, diorit, gabbro, peridotit) tartalmazzon, melyeken a ráöntött víz hírtelen elpárolog.

A szauna klímafeltételei alatt a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, továbbá a fa felület, a plafon, a padló és a padok hőmérsékletét értjük. A plafon és a padló sugározza a meleget, a padok pedig vezetik a szaunázóra.

  Egy közösségi szauna klímafeltételei:

Ahhoz, hogy a fafelületek hőmérséklete a szaunázás kezdetére megfeleljen, a fűtését időben el kell kezdeni. Kb. 60 perc szükséges ahhoz, hogy a levegő hőmérséklete a 100ºC-ot elérje.

 A helyes szaunázás fortélyai

A szaunázás annyit jelent, hogy a testünket kétszer, háromszor felváltva felmelegítjük és lehűtjük.

 A szaunázás folyamatán háromszoros „szauna menet” értendő.

1. Levetkőzés

2. WC

3. Zuhanyzás (törölközés)

4. Szauna 8-12 perc

5. Levegőztetés

6. Hideg víz (lehűtés) 8-12 perc

7. Lábmelegítő fürdő

8. Pihenés 15 perc

9. Öltözés

Ahhoz, hogy a hősugárzás, amely a mennyezet forró fafelületeiből, a falakból és a kályhából áramlik a bőrünket zavartalanul érhesse, ajánlatos meztelenül szaunázni. Fürdőruhában az izzadság ingerelheti a bőrünket, ami rosszabb esetben ekcémát is okozhat.

Az a szokás, hogy szaunázás előtt és a toalett használata után a zuhany alatt tisztálkodunk. Egy nyilvános szaunában ez például kötelező. Zuhanyzást követően megtörölközünk, mert száraz bőrfelülettel könnyebben izzadunk.
A szervezet megterhelése a meleg által percekben mérve olyan rövid, hogy a szívet és a vérnyomást nem terheli nagymértékben. A helyesen fűtött szauna helységben nem a legalsó padon kell tartózkodni, hanem a középső, vagy legfelső padon helyezkedünk el ülve, vagy fekve, lábunkat felhúzva, hogy azokat is érje a hő.

A „melegedési fázis” határát akkor értük el, amikor testünk eléggé felmelegedett és úgy érezzük, hogy le kell hűteni magunkat. A megfelelő felmelegedésnél bőrünk hőmérséklete eléri a 39 - 40ºC-ot, ritkán többet. A belső hőmérsékletünk közben általában 38 – 38, 5ºC. Nem kell megvárni, hogy teljesen leizzadjunk, mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia, hogy mikor érkezik el az a pont, amikor szükségessé válik testének lehűtése.

Ez nem mindig ugyan abban az időben következik be, függ a közérzetünktől, idegrendszerünk pillanatnyi állapotától. Általában 8 –15 perc, amit a szaunában tudunk tölteni egyhuzamban.

Fontos, hogy ne hirtelen, átmenet nélkül lépjünk ki a szaunából. Először célszerű felülni, és csak lassan felállni, mivel elszédülhetünk, vagy rosszabb esetben elájulhatunk, ha hírtelen változtatunk testhelyzetünkön.

A szaunázás e fázisában két dolog fontos, az erős kilégzés (nyugodt belégzés) és a fel – alá sétálás. Pár perc elteltével, még mielőtt elkezdenénk fázni, hideg vizet alkalmazunk. A hideg víz eltávolítja az izzadságot és lehűti testünket. A lábunkkal kezdjük, fel a kezekhez, a szív irányába. Akinek orvosilag megengedett, és szereti, az utána egy hideg vizes medencében hűtheti tovább felmelegedett testét.

A hideg víz használatára általában egy arra alkalmas, külön helységben kerüljön sor. Ebben a helységben lehet pihenni, és a lábmelegítő medencét is igénybe venni.

A hideg víz szűkíti az ereket, az újra tágulást egy meleg lábfürdővel érhetjük el. 3 –5 percig ülünk pihenve, a lábakat a medencébe tartva. Ezt követően megint hideg vizet alkalmazunk, ami újra összehúzza ereinket. Ezt a folyamatot többször ismételjük, mivel nagyon fontos és hasznos a véredények megedződéséhez.

Kezdők egyszer vagy kétszer ismételhetik a „szauna menetét”. Háromnál több menetnek nincs értelme, nagyon kifárasztaná az embert. Fontos a teljes lehűlés az utolsó menet után, hogy ne izzadjunk újra, felöltözött állapotban, mert ez megfázáshoz vezetne.

A célzott lehűtési folyamat, egy nem túl hosszú szaunázást követően inkább felfrissít, mint elálmosít.

A szaunázás legfontosabb része az izzadás. Az izzadásra való képesség fontos feltétele annak, hogy testünk minden fajta meleghatás ellen védekezni tudjon. Ahhoz, hogy rendesen tudjunk izzadni, fontos a májban lévő véredények jó reakciója, ezt főleg dohányosoknál zavarhatja a nikotin hatása.

Kísérletek bizonyítják, hogy az izzadás közvetlenül a szaunába való belépés után kezdődik.

Ahogy megindul az izzadás, egyből elpárolog, úgy hogy észre sem vesszük. A kiizzadt víz mennyisége akkor derül ki, ha szaunázás előtt és után a testünk tömegét megmérjük.

Amennyiben az elején kevésbé izzadunk tanácsos szaunázás előtt egy meleg lábfürdőt venni, ami a véredényeket, az adott bőrfelületet kitágítja. A hatás fokozható a bőr kefélésével, azonban a szaunában ez kerülendő, mivel e tevékenységünkkel társainkat zavarhatjuk. 

Szaunázás során felöntésnek nevezzük azt a tevékenységet, mikor az izzó kövekre vizet öntünk.

A legtöbb szaunázó a felöntést a meleghatás csúcspontjának tekinti. Érzékeny emberek nyugodtan kihagyhatják, mivel a szaunázás a felöntés nélkül is hatásos.

Finnországban olyan vizet öntenek, vagy spriccelnek a forró kövekre, amelyben nyírfaágakat áztattak, ezzel egy friss illatot biztosítanak a szaunázás során. Európa más országaiban különböző olajokat használnak – vízzel higított állapotban -, melyeket direkt e célra fejlesztettek ki.

A legtöbb szaunázó hetente egyszer, kevesen kétszer járnak szaunázni, mindig ugyanazokon a napokon. Egyszeri szaunázás körülbelül egy hétre fejti ki hatását, leginkább a véredények reakciójára és a megfázás ellen hat. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres szaunázás hosszú távon nyújt védelmet az ilyen jellegű betegségek ellen.

A „szauna menetet” (felmelegítés / lehűlés) két – háromszor ajánlatos alkalmazni, az első két szauna látogatás során elég kétszer, csupán arra kell figyelni, hogy megfelelő időt töltsünk a szaunába (kb. 8 perc a középső padon fekve)

A szaunázás veszélytelenségét az is bizonyítja, hogy több mint három „szauna menet” után, vagy a mindennapos szaunázás esetében sem lépnek fel egészségügyi problémák. Azonban a túlzott használat nem vezet nagyobb eredményhez. Ilyenkor már szaunázás közben elálmosodunk, és a túlzásba vitt szaunázás álmatlansághoz, és ingerlékenységhez vezethet.

A szaunázási folyamat hatása a szervezetünkre

A szaunázásnál a felváltott meleg/hideg hatás hat a testünkre.

Nagy melegre az emberi test a bőrben lévő véredények tágulásával, és izzadással reagál. A cél, a belső hőmérséklet (37ºC) tartása, ami a normális hőmérsékletnek felel meg. Szaunázás közben ez csak részben sikerül, annak ellenére, hogy a gyorsan benedvesített testfelületről percenként 30g víz párolog el, ez nem elegendő ahhoz, hogy megtartsa a test belső hőmérsékletét.

A bőr hőmérséklete, amely szobahőmérséklet estében csak 30ºC-os, a szaunában 40ºC-ra emelkedik. A test hőmérséklete eléri a 38 – 38, 5ºC-ot. Sok meleg hatol a testünkbe, melegsugárként a bőrünkbe, és a légutak nyálkahártyáiba.

Az összes véredény kitágul, kiürülnek a vértárolók. A vérmennyiség nő és gyorsabban folyik. A pulzusszám kb. 50%-al nő. Az erősebb véráramlás ellátja a verejtékmirigyeket elég „anyaggal” és elosztja a bőr melegét a test belsejébe. A túl magas, vagy túl alacsony vérnyomás is rendbe jön.
  
A szauna hatása

Meleghatás Lehűtés

- A testhőmérséklet növekedése A testhőmérséklet normalizálódása (Bőr + 10 fok, Belső + 1 fok)

- Anyagcsere növekedése a bőrben A vér oxigénszükségletének kielégítése

- Izzadás A vesefunkció megindítása

- Méregtelenítés

- Vérnyomás normalizálódása A szívfrekvencia csillapítása

- Vérellátás javítása véredények működésének megedződése

- Izmok és lélek lazítása lélek élénkítése

-  felfrissülés

Összhatás

- Bőrápolás és a sejtek újraképződése

-Megedződés, ellenálló képesség növelése

-A szív és a vérnyomás megedződése

 -Jó közérzet 

Hosszú távú hatás, rendszeres szaunázásnál

Nátha elkerülése, vérnyomás rendes működése, a bőr és a légutakban lévő nyálkahártya jó vérellátása, szívkoszorú jó vérellátása, a bőr ápolása

A lehűtés folyamatánál a magas testhőmérséklet süllyed. Ezáltal nő a vér oxigénmennyisége. A hideg víz, és a meleg lábfürdő felváltott használata során, a véredények folyamatos edződés alatt vannak. Ha kellemes lazításként érinti a szaunázót a meleg hatása, akkor a lehűtés egy felfrissülési érzetet ad, és az idegrendszerben, valamint fontos hormonális szervben teljesítő impulzusokat vált ki.

A szaunázásnak összességben pozitív hatásai vannak a bőrre, a szívre, a vérkeringésre, és a vízháztartásra. Méregteleníti a testünket és növeli az ellenálló képességet.

A helyesen alkalmazott szaunázás soha sem vezet kimerültséghez. A szauna nem megerőltetés, hanem „pihenés”. Még nagy meleg esetén sem, amikor begyorsul a szívműködésünk, érzünk semmiféle megterhelést. Lélegzetünk nem válik gyorsabbá, vagy lassabbá, előtérbe kerül a nyugalom.

Ezt követi a „lehűtés”, a hűs levegő és a hideg víz alkalmazása. Ez egy felfrissülő érzést ad, amely egyenesen vérpezsdítőnek mondható. A hideg által összeszűkült erek a bőrben egy meleg lábfürdővel kitágulnak. Ezért mondják olyan kellemesnek a lábfürdőt, nemcsak a lábakban, hanem a hátban és az egész testben is.

Néhány általános kérdés a szaunázással kapcsolatban

A szaunázás okozhat lázat?

Egyes esetekben „gyógy-láz”-ról beszélhetünk. Ez egy állapot, melynek hasonló hatása van, mint a láznak, tehát magasabb belső hőmérséklet, például 38, 5ºC. Ez csak egy „túlmelegedés”, amelyre a testünk izzadással reagál. A testhőmérséklet normalizálását a lehűtés rövid folyamatával érjük el.

 Meg lehet-e fázni szaunázás közben?

Aki kimelegedve nagy lehűlés veszélynek teszi ki magát, azt sokszor figyelmeztetik, hogy megfázhat. És tényleg sokan már egy huzattól is náthásak lesznek, vagy derékzsábát szenvednek. Ez egy jó szaunázás során soha sem fordulhat elő.

Ártalmas a forró levegő belégzése?

A légutak felső szakaszain a belélegezett levegő, -mindegy hogy hideg vagy meleg- benedvesedik és átveszi a testünk hőmérsékletét. A forró szauna-kamrában az orr, száj és garat nyálkahártyája lehűti a belélegzett levegőt 80-90ºC-ról majdnem a testhőmérsékletig. Ebből több dologra következtethetünk. Ahhoz hogy ekkora melegmennyiséget felvegyünk és továbbítsunk, számtalan véredény kitágul a nyálkahártyákon, ami a teljesítőképességüket növeli. A garatból, a szív felé folyó vér nagyon sok meleget vezet a test belsejébe. Egy ilyen melegedést követően csökken az oxigénfelvétele a vérbe.

Egy másik ok, amiért a test átmenetileg kevesebb oxigénhez jut, a levegő elvékonyítása. Ez a jelentős felmelegítés során történik.
Fontos a következő két szabály betartása szaunázás közben:
 - ne dolgoztassuk testünket (gimnasztika)! Ez még nagyobb oxigénigényt váltana ki.
 - A szauna-kamra elhagyása után rövidesen menjünk a szabad levegőre, mivel a légutakat így lehet a leggyorsabban lehűteni.

Ártalmas-e bőrünkre a forróság?

A verejték kiválasztása, amely 99%-a vízből áll, teljesen átnedvesíti a bőrünket. A bőr elszarusodott sejtjei megduzzadnak, részben meglazulnak. A szarupikkelyek nagy része, melyeken por, bőrzsír és baktériumok tapadnak, szaunázás során leválnak és lemosódnak. Ez páratlanul nagy tisztító hatást jelent, szaunázás közben.

A második fázisban történő leöblítés nedvesen tartja bőrünket, ezért nem lehet szó a bőr kiszáradásáról.

Ahogy említésre került, a váltott hideg/meleg hatás beindítja a véredények működését a bőrben. Ezért javasolják tapasztalt kozmetikusok a szauna használatát. Sok nő azzal az elvárással jár rendszeresen szaunázni, hogy bőrük minősége javuljon.

A szárazabb bőrű embereknek javasolt a bőr kenegetése, zsírosabb krémmel, szaunázás után.

Problémát jelenthet-e a szaunázás során a nagy folyadékvesztés?

A rendszeresen szaunába járók teste percenként 20 – 40 g verejtéket választ ki a nagy melegben. Ez egy egész „szauna menetnél” (3 ismétlés) ½ - 1 ½ liter nedvességet jelent. Vérvizsgálatok kimutatták, hogy a kiválasztott nedvesség főleg a vérből származik, amely attól átmenetileg besűrűsödik. Viszont a test azon igyekszik, hogy a vér összetétele lehetőleg állandó maradjon. Ezen igyekezet következtében, már egy órával a szaunázás követően, a vér újra „híg”, anélkül, hogy folyadékot vennénk magunkhoz. A zsír-, kötőszövet és az izomzatból történik a víz kivonása.

A víz átmegy a vérbe, ez több anyagot megvon a szövetekből, például tejsavat az izmokból, kemény, megterhelő munka után. Ebben az esetben beszélünk „salaktalanítás”-ról. A vérbe került salakanyagok nem a verejtékmirigyek, hanem a vesén keresztül távoznak. A testszövetek megtisztítása, anyagcsere – maradványoktól, a szauna rendszeres használatának tartós hatásaihoz tartozik.

A verejtékkel együtt, a tej- és zsírsav mellett húgyanyagok, és más nem szükséges anyagok is távoznak, így 0, 5% konyhasó és egy kis mennyiség káliumsó. Testünkből 1 liter verejtékkel 5 g konyhasó távozik ez még nem jelent vesztességet a szervezet számára, mivel étkezéssel naponta több sót veszünk fel, mint szükséges.

Miért ne igyunk szaunázás közben?

A szaunában való izzadás a vér sűrűsítéséhez vezet, amit a szervezet azzal egyenlít ki, hogy a testszövetekből a vizet a vérbe vezeti.

Amennyiben a vér folyadék pótlást kapna szaunázás közben a víz, és a salakanyagok elvonása elmaradna.

Vesebetegek is szaunázhatnak?

Az akut vesebetegség és más akut betegségeknél a szaunázás nem ajánlott.

A verejtékkel együtt húgyanyag is távozik. Ez nagy megkönnyebbülést jelent a test, és főleg a vese számára.

Amennyiben a szaunázás a leírt módon, a felváltott felmelegedés és lehűtéssel történik, akkor megfigyelhető, hogy szaunázás közben folyamatosan dolgozik a vese.

A vese jó vérellátása, növeli annak teljesítését. Azért fontos, hogy a páciens semmi olyan dolgot ne tegyen, amivel ezt a folyamatot megzavarhatná.

A vesekőre hajlamos szaunázóknak ajánlott a folyadék vesztés pótlása.

Megterhelő-e a szívnek a nagy meleg?

Ha egyszer végig hallgatunk egy, a szaunáról szóló vitát, rájövünk hogy első helyen mindig a szív terhelése áll

A szívet valóban jobban megdolgoztatja az elvárás, hogy helyesen reagáljon a forróságra. A nagyobb véráramlást azzal érheti el, ha gyorsabban és kiadósabban ver.

Normális körülmények között szívünk a nyugodt verés mellett, azzal hogy az összeszűkülésnél a szívkamrák nem ürülnek ki teljesen, lazábban dolgozik.

Nem a teljes vérmennyiséget nyomja ki az artériákba, egy bizonyos maradék (néha a fele) még a kamrákban van, amikor azok már újra telítődnek.

Arról a kérdésről, hogy szívünk a szauna magas hőmérsékleteinél hogy dolgozik, több országban készültek tudományos vizsgálatok. Kiderült, hogy szívverésünk száma (pulzus/perc) kb. a felével nő, a kilökött vér mennyisége ugyanakkor szinte megduplázódik. Ennek a folyamatnak köszönhetően a szívünk teljesebb mértékben ürül, gazdaságosabban dolgozik. Ez a kiegyensúlyozott és tágított véredényekre vezethető vissza. Szerepet játszik továbbá, hogy a vegetatív ideg által, amely felgyorsítja működését, szívünk erősebb munkára van ösztönözve.

A bő véráramlás, amelynek gyorsasága a duplájára nő, azért szükséges, hogy a meleget a bőrről a test belsejébe juttassa. Ezáltal a bőr nem lesz túl forró, de a test belseje kicsit melegebbé válik. Később a lehűlés fázisánál a melegjuttatás fordított irányba történik.

Amennyiben a szaunázás javasolt időtartalmát (8-12 perc) betartjuk, akkor az a szív számára nem jelent túlzott megterhelést.

Hogy viselkedik a vérnyomásunk szaunázás közben?

„Vérnyomás” alatt, a véráramlás nyomását értjük az ütőérben. Ez a nyomás a szív és a vér állapotától függ. A szervezetünk igyekszik a megfelelő vérnyomást elérni, hogy az életfontosságú részek, főleg az agy, elég vérhez jusson. Ennek következtében a vérnyomásértékek például már a testtartástól változhatnak (fekve, ülve, állva).

</